Pereskedjünk, avagy kinek fütyül? 3. rész

A törvény előírja, hogy ezen személyek jelentkezzenek az Igazságügyi Minisztériumban, ahol a feltételek meglétét ellenőrzik és felveszik az illetőt a közvetítői névjegyzékbe.
További feltétel, hogy az adott személy konkrét ügyben való részvétele ne legyen összeférhetetlen, vagyis ne legyen az érintettek hozzátartozója, alkalmazottja, képviselője, vagy egyébként ne legyen elfogult.

Milyen szakmai ismeret szükséges a közvetítéshez?
A jogszabály nem írja ezt elő, azonban a feladat jellege folytán jogi, vagy pedagógusi diploma tűnik a legalkalmasabbnak.

A közvetítési eljárás lefolytatásának feltételei
A közvetítésnek egyetlen feltétele van: az érintettek kívánsága.

Helyettesíti-e az eljárás a bírósági döntést?
Mint ezt írásunk első részében kifejtettük, nem helyettesíti.

Mikor van szükség mediációra / közvetítésre?
Ha a felek önállóan, külső segítség nélkül megegyeznek a szükséges teendőkben - márpedig a viták legtöbbjében ez történik - nincs szükség közvetítésre, hiszen ebben az esetben az érintettek leülnek / állnak egymással szemben és megegyeznek.
Amennyiben valamelyik érintett csak az állam beavatkozását és döntését képes elfogadni, ugyancsak nem kerül sor ilyen eljárásra. Marad tehát az az eset, amikor a felek szeretnének, azonban a megromlott kapcsolat okán, vagy elfogadható megoldás hiányában nem tudnak megegyezni.

Hol folytatható le az eljárás?
Bárhol, ahol ez a felek számára elfogadható.

Titoktartás
Az eljárásban résztvevő közvetítő, természetesen, köteles az eljárás során tudomására jutott adatokat megőrizni.
A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást az eljárás során és annak sikere érdekében közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

Dr. Nádas Gábor ügyvéd
www.nadas.eu