BÁRSONY VARRÁSA

Legtöbbször pamutbársony, selyembársony, kord, zsenília, plüss vagy rugalmas plüss kerül a szabóasztalra. Közös tulajdonságuk, hogy egyik irányból mattnak, másikból tompa fényűnek látszanak. Ezért mielőtt munkába vesszük, meg kell határoznunk a bársony bolyhozásának irányát, hogy minden részt azonosan szabjunk ki. A hosszabb szálú bársonyt a bolyhozással ellentétesen, a rövidebb szálút a bolyhok lesimulásának irányában szabjuk.

• A bolyhozással ellentétes irányban szabott anyag színe teltebb, mélyebb (ez különösen széppé teszi a pamutbársonyt, a kordot, a plüsst).
• A bolyhozással azonos irányú szabáskor a kelme fényesebb (ezt való például a selyembársonyhoz).
• Megkönnyíti a munkát, ha a kelme fonákjára szabás előtt krétával a megfelelő szabásirányt jelző nyilakat rajzolunk.
• A bársony kizárólag a kelme fonákjától vasalható.
• A hőmérséklet a kelme nyersanyagától függ: a pamutbársonyt pamut/gyapjú fokozattal vasaljuk, a selyembársonyt a szintetikus anyagokhoz ajánlott hőfokon.
• A talpat éppen csak az anyaghoz értetve vasaljunk. Rányomni tilos, a vasalót mindig újra megemelve, finoman helyezzük át.
• Az irányadó szabály szerint a magasan bolyhozott bársonyt gőzzel, a rövidet inkább szárazon vasaljuk. Maradék anyagon mindig végezzünk vasaláspróbát.
• Az anyag szépségének megőrzésében segít a vasalóalátét. Legjobb, ha a bársonyt színt színére fordítva saját anyagából készült vasalóalátétre vagy frottírtörülközőre fektetjük.
• Az igazán kényes részek kisimításában segít a trükkös vasalás, amikor nem a vasalót nyomjuk az anyagra, hanem az anyagot érintjük az ujjavasaló fára talpával fölfelé erősített vasalóhoz.
• A hagyományos férccérna helyett használjunk az anyag alapszínétől eltérő színű vékony gépselymet. A fércelt vagy összegombostűzött részre soha ne vasaljunk rá, mert a legvékonyabb szál nyoma is megmarad.
• A vékonyabb bársonyokat nem kell fércelni, ezeket a varrás vonalára merőlegesen beszúrt gombostűvel rögzítve végigvarrhatjuk.
• Ha a varrógép nehezen továbbítja a bársonyt, fogjunk a varrás alá és fölé utóbb letéphető selyempapírt. Az anyagtovábbítást könnyítheti a teflontalp is.
• Előbb fércelés, azután próba, s csak legvégül a varrás: a bársonyból a fejtés nyoma csak nehezen távolítható el.
• A gépi összevarráshoz vékony cérnát és minél vékonyabb (például 70-es) varrógéptűt használjunk. Az egyes varrásokat még munka közben vasaljunk le.
• Gépi gomblyuk készítésénél alátétként fogjunk a varrásba kis darab organzát, így az anyag nem deformálódik és minden gomblyuk pontosan egyformára sikerül. Az organza szélét szorosan a gomblyuk széle mentén végül kisollóval vágjuk vissza.